A motor és a motortér tisztán tartása

Régi, de azt hiszem örök érvényű mondás, hogy amit ember alkotott, az el is romlik.

Ez a gépjárművek esetében sincs másképp, sőt, inkább hatványozottan igaz, hiszen minél bonyolultabb egy szerkezet, annál több benne a hibalehetőség.

A belső égésű motorok, mindamellett, hogy egy nem túl összetett elven működnek, közel sem nevezhetőek egyszerű szerkezetnek.

Ha fognánk, és lebontanánk az egész motort generátorra, gyújtásra, dugattyúra és tengelyre, akkor az eredmény tiszta forgatónyomaték lenne, ezt már csak mozgási energiává kéne változtatnunk.

De ahhoz, hogy ez a mechanizmus hatékonyan, nagy hatásfokkal tudjon működni, sokkal-sokkal több kell a felsoroltaknál.

Ha szimplán csak a létfontosságú elemekre gondolunk, és eltekintünk a különböző extráktól, kényelmi berendezésektől, akkor is egy elég szép listát kapunk arról, hogy mi minden kell a hatékony működéshez.

Mert hát a több évtizeddel ezelőtti autók is elüzemeltek ABS, klíma, szervo-rásegítés, navigációs rendszer és fedélzeti számítógép nélkül, sőt, nagyon sok közülük még ma is kifogástalanul működik, köszönhetően az egyszerűbb motornak.

Ugyanis egy kevésbé komplikált gépezetnek a javítása is sokkal könnyebb.

Öreg motor, nem vén motor

Öreg motor, nem vén motor

Régen a motorháztetőt felnyitva feltárult a jármű szíve-lelke, most pedig csak egy panelek és lemezek közé bújtatott motort látunk, amit jobb inkább szakszervizbe vinni.

Igazából nem is akkora baj, ha újabb gépjárműnél nem piszkáljuk a motort, ugyanis sok esetben ez akár a garancia elvesztését is eredményezheti, azonban sokan vannak, akik még régebbi autóval járnak.

A motor és a motortér tisztán tartása első sorban rájuk vonatkozik, de itt is mint opció, ugyanis nem minden esetben szükséges tisztítani, csak ha úgy szeretnénk, vagy ha valami hibát szeretnénk megtalálni, mint például olaj- vagy üzemanyag-szivárgást.

De mindenképpen be kell tartani bizonyos szabályokat, óvintézkedéseket, ugyanis ha nem végezzük a motor takarítását kellő elővigyázatossággal, akkor akár több százezer forintos kárt is okozhatunk magunknak.

Gondolok itt elsősorban az elektronikus részekre, tömítésekre, finom műszerekre, amiket egész biztosan nem jó, ha nedvesség ér.

Például a víz elég rendesen meg tudja rongálni a biztosítéktáblát, az akkumulátort, de ha valahol olyan a szigetelés, hogy hajlamos megszívni magát nedvességgel, akkor ott is csúnya rövidzárlatot képes okozni.

Éppen ezért lényeges, hogy az ilyen, fokozottan érzékeny részeket csak és kizárólag száraz tisztításnak vessük alá, illetve takarjuk le, ha vízzel tisztítunk.

Persze, a légköri nedvesség és az alulról felverődő, vagy nagyon magas víz is galibát okozhat, de azért az mégsem ugyanaz, mintha nekiállnánk, teszem azt egy magas nyomású mosóval végigmenni a motortéren.

A nyomás olyan helyekre is bejuttathatja a vizet, ahová egyébként nem érne el, úgyhogy az ilyesmi használata tényleg csak a legkevésbé érzékeny, vagy legkönnyebben hozzáférhető pontokon megengedett.

Igazából, ha össze kéne foglalni, hogy mi lehet szennyeződésforrás egy motornál, akkor egy szót lehetne használni: minden.

A sok éves használat önmagában annyi port eredményez, porszűrő ide-vagy- oda, hogy egy kisebb növényt el lehetne ültetni bele, ha cserépbe gyűjtenénk.

De a por önmagában még hagyján, hiszen a mi szervezetünk is folyamatosan ki van téve neki, és belénk is éppúgy „fel van szerelve” szűrőberendezéssel, azaz az orrunkkal, valamint a szemünk a könnyel.

Csakhogy van az a mennyiség, ami már káros lehet, ugyanis ez a finom por a motor mozgó alkatrészei közé kerülve elősegíthetik az idő előtti elhasználódást – mivel gyakorlatilag smirgliként kezdi el koptatni a súrlódó elemeket.

Ezen kívül az olajba kerülve dugulást is okozhat, ha túl nagy mennyiségben ülepszik le, vagy eltömíti az olajszűrőt, és ez elégtelen kenéshez, túlmelegedéshez is vezethet.

Az olaj önmagában is lehet szennyeződésforrás, például ha valahol szivárog a keringető rendszer.

A kiszivárgott motorolaj nem csak azért kellemetlen, mert beleragad sok olyan kosz, ami egyébként kiperegne, vagy egyszerűen sűrített levegővel, netán ecsettel eltávolítható lenne, hanem mert forró alkatrészre csöppenve füstöt, sőt, tüzet is okozhat.

Plusz a felületre égett vagy száradt koszos olajmaradékot kész kínszenvedés eltűntetni.

Az üzemanyag égése során is keletkeznek olyan anyagok, például korom, amik lerakódhatnak a motor felületén, hiszen bármennyire jók is a tömítései, akármennyire pontosan illeszkednek is az alkatrészek, sajnos az idő és a kopás miatt egy idő után elkerülhetetlen, hogy kiszivárogjon valamennyi égéstermék.

Továbbá a keletkező gázok, égés során keletkezett melléktermékek egy része savas kémhatású, korrodáló hatással van az acélra, vagyis hosszú távon még víz nélkül is számolhatunk némi felületi rozsdával.

Szennyeződésfajták eltávolítása

Szennyeződésfajták eltávolítása

A különböző típusú szennyeződések eltávolítására külön-külön módszerek vannak, mert mindegyik máshonnan származik, más az összetétele, másfajta módszert igényel.

Az egyszerű port, sarat például vízzel nagyon egyszerűen eltávolíthatjuk bármiféle oldó- vagy tisztítószer nélkül, ezzel szemben az olajszennyeződésekkel szemben már teljesen hatástalan lenne.

Ugyanakkor azokat a részeket is tisztítani kell, amiket nem érhet víz, tehát ismét másfelé kell keresgélnünk.

A következő felsorolásban a főbb szennyeződésforrások „ellenszereit” nézzük meg:

1. Por, sár – egyszerűen, vízzel letisztítható, mivel ezek csak lerakódott ásványszemcsék, nem kötődnek szorosan a felülethez.  Rosszabb esetben használhatunk mosószert, de rendszerint a tiszta víz is elegendő.  Mindenképpen fontos, hogy csak hideg motort álljunk neki vízzel mosni, ugyanis ha frissen leállítva, még forrón kezdjük el locsolni, akár meg is pattanhatnak az alkatrészek a hirtelen lehűléstől. Olyan helyekről, ahol nem tanácsos vízzel takarítani, ronggyal, száraz ecsettel oldhatjuk meg a portalanítást.
2. Olajos szennyeződések – ezek már elég kemény feladatot jelentenek, főleg ha rászáradt vagy ráégett szennyezésről beszélünk, és különösen akkor, ha nehezen hozzáférhető helyen van.  Mivel az olaj vízben nem oldódik, ezért eltávolítani se nagyon lehet vele, úgyhogy egyéb eszközökhöz kell folyamodnunk: valamilyen zsíroldót vagy olyan szert kell használnunk, ami oldja az olajat.  Általában az ilyen oldószerek vagy alkoholtartalmúak, vagy valamilyen finomított, lepárolt kőolajszármazékot, finom benzint tartalmaznak. 
Rászáradt, ráégett olajos szennyeződést előfordulhat, hogy kefét, dörzsszivacsot kell alkalmaznunk, szűk helyekre legrosszabb esetben fogkefét is használhatunk.
3. Szerves szennyeződések – igen, ezzel is mindenképpen foglalkoznunk kell: hosszabb utak alkalmával elég szép mennyiségű ízeltlábú tetem gyűlhet össze a hűtőrácsban, egy részük akár a motortérbe is bekerülhet.  Vadabb túrák, kitérők alkalmával növényi darabkák is jócskán kerülhetnek a motortérbe, nyáron pedig a különböző pollenek, virágpor gyűlhet össze szép mennyiségben a szűrőrendszerben.  Az ilyesmit mosószeres vízzel könnyedén eltávolíthatjuk, nemigen van szükség speciális vegyszer használatára. 
4. Korrózió, rozsda – mind a légköri nedvesség, mind pedig a sok éves vízfelverődés, az utak téli sózása, beszivárgó eső felelős lehet érte, ezen kívül, mint azt említettük, a savas kémhatású égéstermékek is okozhatják a felületi rozsa jelentkezését.  A rozsdásodás nem csupán esztétikai szempontból hátrányos, károsíthatja az alkatrészeket, lyukadáshoz, deformációhoz vezethet. Mivel a vas-oxid térfogata nagyobb a vasénál (jelen esetben ötvözött formájánál, az acélnál), így a mozgó alkatrészek esetében annak is fennáll a veszélye, hogy a darabok összeszorulnak, hosszabb idő elteltével pedig akár annyira „összenőhetnek”, hogy roncsolás nélkül már szétválaszthatatlanok lesznek.  Ilyenkor nincs más hátra: vagy mechanikai, vagy kémiai úton el kell távolítani a rozsdát. Azonban nem árt vigyázni, mert minél többször rozsdátlanítjuk a felületet, annál többször veszít a vastagságából, térfogatából, tehát az alkatrészek veszíthetnek pontosságukból.  Alternatív, de igen drasztikus megoldás lehet, ha finom szemcsés fúvatással kezeltetjük az elemek felszínét, de ehhez már szét kell szerelni a blokkot, úgyhogy ez már inkább restauráláskor alkalmazható, mintsem egyszerű takarításkor. 
5. Egyéb szennyeződések – szándékosan vagy véletlenül, de más, működéstől vagy használattól független szennyeződések is kerülhetnek a motortérbe, például festék, étel-ital, állati ürülék.  Balesetek természetesen történnek, abszolút nem elképzelhetetlen, hogy mondjuk üdítő folyik a motortérbe, a motorra – ez igazából azért kellemetlen, mert a hő hatására az ital cukortartalma rákaramellizálódhat, ráéghet a motor felületeire, amit utána elég kellemetlen oldószerrel letakarítani.  Ezen kívül nem példa nélküli, hogy állat, például nyest kalandozik a motortérben; azon túl, hogy károkat okozhat az elektronikában azzal, hogy megrágja a kábeleket, oda is piszkíthat.  Az ilyen jellegű szennyeződést viszonylag könnyen, vízzel és mosószerrel eltávolíthatjuk. 

Tisztítás kívül-belül

Tisztítás kívül-belül

Ha azt szeretnénk, hogy a tisztítás teljes körű legyen, érdemes akkorra időzíteni, amikor eljön az olajcsere ideje.
Akár az egy éves periódus telt le, akár a megtett kilométerek száma haladta meg a határértéket, az olajcsere egy olyan mozzanat, amit nem tanácsos hosszasan halogatni.

Ennek több oka is van:
• A motorolaj felelős a motor működés közbeni kenéséért, vagyis a súrlódás csökkentésével hosszabbítja meg az alkatrészek élettartamát.
Ha a kenés, súrlódásmentesítés nem elégséges, az a mozgó darabok elkopásához, kilazulásához vezethet, valamint azok túlmelegedéséhez, roncsolódásához is.

• Mind az elkerülhetetlen súrlódás, mind pedig az üzemanyag égése során apró részecskék keletkeznek kémiai vagy mechanikai úton, amik begyűlhetnek nem kívánatos helyekre.
Ez szintén a kopás folyamatát sietteti, de a felületi rozsda elindulását is elősegíti.
A motorolaj felelős ezeknek a szemcséknek az elvezetéséért is, amik a végén az olajszűrőben vagy az olajteknőben gyűlnek össze.
Éppen ezért fontos az adott időközönkénti olaj- és olajszűrő csere, hiszen ha a darabkák nagyon besűrűsödnek az duguláshoz, a kenés megszűnéséhez vezethet.

• Ezen kívül a motorolaj tartja tisztán és karban adalékanyagai révén azokat az alkatrészeket, amelyekhez nem férünk hozzá.
Nem lenne túl előnyös 50 kilométerenként megállni és kézzel végigolajozni az összes mozgóalkatrészt, igaz?
A pumpa hajtotta olaj keringető rendszer segítségével az összes olyan helyre eljut a motorolaj, ahol szükség van rá, és így nem nekünk kell kézzel adagolnunk a kenőanyagot időről időre.

• Mindezek mellett a hozzáférhetetlen mozgó részeket megóvja a rozsdásodástól, mivel filmréteget képez a felületeken, elzárva azokat a levegő oxigénjétől és nedvességtartalmától.
Rendszerint a motorolajak tartalmaznak korrózió gátló adalékot, hogy még hatásosabban láthassák el ezt a funkciójukat.

Nagyon fontos, hogy a járművünk igényeinek megfelelő motorolaj keringjen a rendszerben, ugyanis ha túl magas viszkozitású, azaz túlzottan „vastag” olajat töltünk bele, az szintén elégtelen kenéshez, károsodáshoz vezethet.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, nekünk milyenre van szükségünk, elsősorban a gépjármű kézikönyvét érdemes tanulmányozni, mert abban általában le van írva, hogy milyen olajtípusok javasoltak.

Egyébként, ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan keressünk fel egy kimondottan ezzel foglalkozó szakkereskedést, mert ha valakik, akkor az ott dolgozó szakemberek, szakeladók egész biztosan fognak tudni segíteni választani a széles kínálatból.

Motorolaj jelzések

Motorolaj jelzések

Ha a kezünkbe veszünk egy flakon motorolajat, akkor a gyártó márkajelzésén kívül az első, ami megragadja a tekintetünket, az egy kéttagú kód, mely a két legmeghatározóbb tulajdonságát jelöli: a dermedéspontját és a viszkozitási értékét.

Az első tag, vagyis a szám plusz W jelöli a motorolaj dermedési pontját, azaz mi az a legalacsonyabb hőmérséklet, amiben még használható. 

A számérték és a hőmérsékleti érték fordított arányosságban van feltűntetve, tehát minél kisebb a W előtti szám, annál alacsonyabb hőmérsékletet bír az olaj dermedés nélkül.

Példa: az 5W értékű motorolaj -35°C-nál dermed meg, míg egy 20W már -20°C-nál.

A másik érték, amely a kötőjel után található, a viszkozitási együtthatót jelöli üzemi hőmérsékleten, azaz 100°C-on.
Itt már egyenes arányosság fedezhető fel a két érték között, azaz a magasabb érték magasabb viszkozitást jelöl, azaz annál kevésbé folyós, „vékony” az olaj.

Egy átlagos személyautóba a legtöbb kézikönyv 10W-40 jelzésű motorolajat javasol, ami egy abszolút közepes értékű keverék.

Mivel idehaza nincsenek túlzottan hideg telek, és a viszkozitás sem kell, hogy elképesztő magas legyen, így polgári használatra az ilyen besorolású motorolaj általában ideális.

Alacsonyabb viszkozitású olajokat precízebb motorokba, például felső kategóriás sportkocsikba javasolt tölteni, ahol a pontosság, az illesztések megkívánják, míg régebbi tehergépjárművek sűrűbb, magasabb viszkozitású motorolajjal is remekül működnek.

Fontos még tudnunk, hogy az adott olaj milyen forrásból származik: ásványi, résszintetikus vagy szintetikus lehet. 

Az ásványi olajokat nyers kőolajból állítják elő, a finomítási folyamat sokán a közepesen finom termékek közé tartozik; e fölött az üzemanyagok, alatta pedig a pakura, bitumen és egyéb durvább anyagok találhatóak.

A résszintetikus olajok szintén ásványi eredetűek, de kémiai úton módosítva van a szerkezetük, ezáltal lényegesen feljavul a teljesítményük.

A szintetikus motorolajok már teljes egészében laboratóriumi körülmények között létrehozott szénhidrogének, ezek rendelkeznek a legjobb tulajdonságokkal; sokkal megbízhatóbbak, mint az ásványi olajok, ellenben drágábbak is.

Ha biztosra akarunk menni, akkor mindenképpen válasszunk szintetikus vagy résszintetikus készítményt, hiszen így az utántöltés gyakoriságán is ritkíthatunk valamelyest, továbbá a motor működése szempontjából is jobb a stabilabb teljesítmény.

Az olajcsere folyamata

Az olajcsere folyamata

Az olajcsere nem egy művész mutatvány, ha szeretnénk, akár otthon is elvégezhetjük magunknak.

Természetesen autószerelővel is végeztethetjük, de ennek egyrészt plusz költsége van, másrészt nem biztos, hogy beleszólhatunk milyen olajat tölt be a folyamat végén.

De ha érzünk magunkban elég ügyességet, akkor a következő sorrendben végezzük el a műveleteket:
1. Indítsuk be a motort és járassuk, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet.
Ez azért szükséges, hogy a fáradt motorolaj elérje a kellő viszkozitást és megfelelően ki tudjon folyni a rendszerből.

2. Helyezzünk egy edényt az alváz alá a megfelelő helyre és tekerjük ki a leeresztő csavart.
Ha jól csináltuk, akkor 12-15 perc alatt ki is folyik a járműből a bent lévő olajmennyiség.
Nagyon fontos, hogy a fáradt olajat ne öntsük a csatornába, lefolyóba, mert veszélyes hulladék!
Egy köbcenti fáradt olaj száz hektoliter vizet képes szennyvízzé változtatni, úgyhogy mindenképpen gyűjtsük össze, és adjuk le a hozzánk legközelebb eső benzinkúton vagy átvevő ponton.

3. A tartófüleket felpattintva tekerjük ki az olajszűrőt az üres rendszerből, és miután a tömítéseit finoman megkentük, csavarjuk be a helyére az újat.
Érdemes minden olajcserénél olajszűrőt is cserélni, mert a használt hamarabb beszennyezi a friss olajat.
Az olajszűrő szintén veszélyes hulladék, semmiképpen ne dobjuk ki, hanem ugyanúgy adjuk le az átvevő ponton!

Az olajcsere folyamata

4. Tekerjük vissza a leeresztő csavart – ne túl erősen, mert eltéphetjük rajta a menetet, plusz legközelebb további szenvedést okozhatunk magunknak az újbóli kihajtással.

5. Töltsük be az új olajat (kb. 3,5-4 liter), majd a motor újbóli beindításával ellenőrizzük, hogy helyreállt-e az olajnyomás.
A motor leállítása után ellenőrizzük az olajszintet, az olajszűrőt és a leeresztő csavart.
Ha minden rendben van, nem ereszt sehol, akkor jó munkát végeztünk, készen vagyunk.

A motor tisztítását olajcsere után érdemes végezni

A motor tisztítását olajcsere után érdemes végezni, mert így könnyebben kiderül, hogy ereszt-e valahol a rendszer, nincs-e szivárgás a motortér felé.

Plusz tényező, hogy ha mosás előtt végezzük a folyamatot, akkor nem kell kétszer dolgoznunk, felesleges kört spórolunk meg magunknak. 

collingo.hu